Tudjátok-e, hogy az égben hogyan választják ki a fogyatékos gyermekek édesanyját?
Néha magam elé képzelem Istent, amint utasításokat ad az angyaloknak, akik mindent egy hatalmas füzetbe jegyeznek fel.
- Armstrong, Beth, fiú. Védőszent: Máté.
- Forrest, Marjorie, leány. Védőszent: Cecília.
- Rutledge, Carrie, ikrek. Védőszent...mondjuk Gellért. Ritkán gyakorolja a vallást.
Végül átad egy nevet az egyik angyalnak, és mosolyogva azt mondja: - Ennek adjunk egy fogyatékos gyermeket!
Az angyal kíváncsian kérdezi: - Miért pont ennek, Uram? Olyan boldog.
-Így van - válaszolja Isten mosolyogva. - Adhatnék-e fogyatékos gyermeket olyan anyának, aki nem ismeri a jókedvet? Kegyetlen dolog volna.
- De van türelme? - kérdezi az angyal.
- Nem akarom, hogy túl sok türelme legyen, mert akkor elmerülne a tengernyi önsajnálatban és a fájdalomban. Ha túljut a sokkon és a bánaton, biztos, hogy kibírja.
- De Uram, azt gondolom, hogy ez az asszony még Benned sem hisz.
Isten mosolyog: - Nem számít. Gondoskodom róla. Ez az asszony tökéletes. Kellőképpen önző.
Az angyal nem hisz a fülének: - Önző? Az önzőséget erénynek tarod?
Isten rábólint: - Ha nem lesz képes mindannyiszor elszakadni a gyermekétől, amikor szükségét érzi, soha nem fogja túlélni a sokkot. Igen, ez lesz az az asszony, akit egy tökéletlen gyermekkel áldok meg. Még nem tudja, de irigyelni fogják. Még a legapróbb fejlődést sem fogja soha hétköznapi dolognak tartani. Amikor gyermeke először fogja azt mondani "mama", tudni fogja, hogy csodának a tanúja. Amikor vak gyermekének leír egy fát vagy egy napnyugtát, úgy fogja látni ezeket a dolgokat, ahogyan kevés ember képes látni a teremtményeimet. Lehetővé teszem a számára, hogy olyan világosan lássa a dolgokat - a tudatlanságot, a kegyetlenséget, az előitéleteket -, ahogyan én, hogy mindezek fölé emelkedhessen. Soha nem lesz egyedül. Én mindig ott leszek mellette, élete minden napjának minden percében, mivel csalhatatlanul az én munkámat fogja végezni, minha az én helyemben lenne.
- És a védőszent ki legyen? - kérdezi az angyal, felemelve a tollat.
Isten mosolyog: - Elég lesz egy tükör.
/ Erma Bombeck /
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése