Fontos dolog az életünkben az alkotó munka, megmutatni szüleinknek, osztálytársainknak, iskolatársainknak, mi mindenre vagyunk képesek.
Életvitel óra keretében varrással foglalkoztunk. Meg kell vallani, hogy az anyag, jelen esetben a gyönyörű szinekben rendelkezésünkre álló polár, majdnem feladta a leckét, amikor elhatároztuk, hogy először is szív alakot vágunk ki, és azt varrjuk, töltjük. Nehéz volt az ollóval a sablon mellett haladni, dolgozni, de végül mégiscsak sikerült.
Ma, Valentin-nap van, készítsünk ehhez kapcsolódóan valami ajándékot. Szerencsére vannak közöttünk, akik egyedül is igencsak ügyesen fogják a tűt, és szépen haladnak az összevarrással. Akinek makacsabb, rakoncátlanabb a keze, az ujjai nem akarnak engedelmeskedni, az segítséget kap, és így mindenki kiveszi részét a varrásból, majd következhetett a szivecskék megtöltése.
Ezen felbuzdulva mindenki újabb ajándék készítésén elmélkedett. A legegyszerűbbnek kis párnácska varrása mutatkozott, mert ezt is egyszerű sima öltéssel tudtunk elkészíteni, ezt is maradék anyaggal töltöttük.


Itt persze nem állt meg a fantázia! Készítsünk telefontartót, pénztárcát! Ezt már az igazán ügyesek tudták megvarrni, mert itt a pelenkaöltést alkalmaztuk. Néhány eligazító magyarázat után már szépen sorakoztak is az öltések.


Örömmel mutattuk meg mindenkinek, aki bejött az osztályunkba, hogy milyen szép dolgokat alkottunk.
A munkába belefeledkezve elfelejtettünk fényképezni, így csak a munka befejeztével, az eredményt tudjuk megmutatni, a közbenső fázisokat nem. De ezt igazán örömmel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése