Új utakon

A tanév kezdetével új lehetőségek léptek be tanulmányainkba. Nemcsak a betűvetés, olvasás, számolás rejtelmei nyílnak meg előttünk, hanem megkezdődtek a felnőtt kor mind hasznosabb eltöltésének tanulása.

Ica néni irányításával mind több tevékenység elsajátítása nyílik meg előttünk az önellátás területén.

Mindent az alapoknál kezdünk, mert így lehet jól építkezni. Nagy örömmel fogadtuk, a főzés lehetőségét, mert hát be kell ismerni, hogy nagyon örömteli dolog számunkra az evés, a nasizás. Igaz, még csak teát főztünk, almát és körtét tisztítottunk, kompótot főztünk. Évi a legügyesebb, ő már otthon is sokat segít anyukájának, elmondása szerint.

A mosogatás sem okozott gondot, mindig többen jelentkezünk, mint ahányan odaférünk a mosogatóhoz. Janika, bár fiú, és otthon leginkább apukájának segít, mégis nagyon ügyesen mosogatott, Dori pedig szépen törölgetett, és elpakolt. Dávidkának pedig a seprű engedelmeskedett, nem maradt egy szem szemét sem a padlón. Nagyon jól felszerelt ez a tankonyha, sok ismeretlen dolog vár még bemutatkozásra.

A tankertben érdeklődve figyeltük meg, milyen sokminden termett a nagyobbak munkája eredményeként. Tavasszal mi is beállunk a kis kertészek lelkes táborába, hogy zöldhagymát, hónaposretket, karalábét termesszünk.

A szövés elsajátítása is kecsegtet bennünket. Több formája is van, melyet kipróbálhatunk, és képességeink szerint elsajátíthatunk. Gombolyítjuk a keskeny csíkra vágott anyagot, hogy aztán a szövőkereten lábtörlő, vagy kis takaró legyen belőle.



Bandi nem tudott ellenállni a csábításnak, és egy kis lábtörlőt már meg is szőtt.

Ügyesen, gyorsan vitték ujjai a fonalat a vetőszálak között, néha megtréfálva Őt, és vissza kellett bontani. De hát ez a tanulás folyamata.

Sok-sok szivacs is vár bennünket, hogy a nagy darabokból apró morzsákat vágjunk, szakítsunk, hogy párnák tölteléke legyen. Szép anyagok vannak, melyet felajánlásként kaptak a gyerekek, és a felnőttek segítségével megvarrható párnákká.

Elődeink példáját követve, mi is fogunk olyan dolgokat készíteni, melyet eladhatunk, és azt újabb hasznos dolgok vásárlásra fordíthatunk, hogy ne kelljen mindig szüleinket terhelni újabb és újabb kiadásokkal.

Alig várjuk a keddi napokat, hogy mehessünk a "specibe".